A Nasca-i sivatag a vil�g egyik legsz�razabb vid�ke! �m eddig senki sem szentelt kell� figyelmet annak a t�nynek, hogy ez a szinte teljesen lakatlan vid�k: "be van csatorn�zva"!

Nemr�g m�g az Orig� egy topic-j�ban – saj�t meg�t�l�sem szerint - szer�nyen �s visszafogottan vit�zkedve bizonygattam, hogy az ismert t�nyek alapj�n szerintem l�tezett a F�ld�n �n. „el�z� civiliz�ci�”, amelyet - k�l�nb�z� okok k�vetkezt�ben - elfelejtett�nk. Erre utalnak a megmagyar�zatlan technikai eszk�z�k, mint az antikytherai lelet, vagy az egyiptomi mad�r-rep�l�g�p, ill. a H-modul csereszabatos �p�t�eleme Tiahuanaco-ban. Ak�r mindegyik �n�ll� �r�st �rdemelne.
De most m�sr�l, t�n m�g �rdekesebb �gyr�l �rn�k. Az �jdons�g, hogy felfedeztem magamnak a perui Nasca sivatagot, illetve annak egy igen titokzatos, eddig sz�momra is ismeretlen jellemz�j�t.
Persze itt nem a gigantikus, keletkez�s�k szerint megmagyar�zhatatlannak hitt rajzolatokra gondolok, amelyek m�r szinte minden �rdekl�d� sz�m�ra ismertek. A p�k, a majom, sz�mos mad�r �br�ja sokszor bej�rta m�r a vil�got, mi�ta a D�l-Amerika felett megindul� l�gi k�zleked�s r�sztvev�i felfedezt�k a mai ember sz�m�ra a rajzolatokat. Magam is j�rtam ott, Bol�via �s Peru jelent�s l�tv�nyoss�gait szem�gyre v�ve alkothattam v�lem�nyt. Meg is �r�k�tettem egy k�nyvben, amellyel invit�ltam potenci�lis olvas�imat: „Utazzanak velem …Bol�vi�ba, Peruba”(jobban j�rnak!). Hanem egy teljesen �j vonatkoz�s�ra a t�rs�gnek, - mely bizony�ra nem k�zismert - arra, hogy a sivatag, a vil�g egyik legsz�razabbnak tartott vid�ke: „csatorn�zva van”!

A k�pen egy csatornany�l�s, vagy k�t, �n.”puguio” l�that�, amely egy k�t, igaz�n j�l ki�p�tett, s ma is megk�zel�thet� v�zv�teli lehet�s�get ny�jtva.

Egyik legut�bbi k�nyv�ben Daniken is �rt r�la, s �t, mint sz�mos k�l�nleges dolog felfedez�j�t ez�rt elismer�s illeti. Egyel�re nem �rdemes �ll�st foglalni az ir�nyban, vajon �ltal�nos elm�lete, tudniillik hogy az istenek „f�ld�nk�v�liek” voltak, mennyire igaz, vagy sem.
Oly keveset tudunk az emberis�g m�ltj�r�l – f�k�nt a t�rt�nelem el�ttr�l, s ahol nem volt �r�sbelis�g, vagy megsemmis�ltek az eml�kei ott ez az id� ak�r a k�z�pkorig is beny�lhat.
E k�rd�st teh�t nem tudjuk – t�n nem is akarjuk - v�glegesen eld�nteni. Marad az eredeti k�rd�s. Teh�t a Daniken k�nyv�ben emlitett puquiok, azok a sivatagban tal�lhat� kutak, amelyek ma is tiszta, friss vizet szolg�ltatnak az ott �l�knek. B�r �gy t�nik azok sem nagyon haszn�lj�k ki e lehet�s�get. Egyszer�en elfelejt�d�tt! Ahogy sz�mos egy�b dolog is a m�ltb�l.

Pedig a j�l tervezett m�rn�ki l�tes�tm�ny bizony�that�an a prekolumbi�nus id�kb�l sz�rmazik. Azaz m�r legal�bb 500 �ve – de ink�bb t�bb - �ll �s sz�ll�tja ma is a friss vizet, mik�zben a Nasca foly� (Rio Nasca), valamint a Rio las Trancas teljesen elszennyez�d�tt v�zfoly�s a csatorn�hoz k�pest. A mell�kelt �br�n l�tszik, milyen elven m�k�d� milyen konkr�t �p�tm�nyek, k�falak testes�tik meg a t�bb t�z kilom�ter hossz�s�g� d�nt� t�bbs�g�ben f�ldalatti l�tes�tm�nyt.
Teh�t meghat�rozott m�lys�gben, mintegy 6-10 m�terrel a f�ldfelsz�n alatt h�z�dik egy mintegy 70x70 centim�teres csatorna, amelybe helyenk�nt centr�lis lej�rat� aknaszer� kutakon kereszt�l lehet lejutni. Ezeket jel�lik a fentr�l sz�k�l� t�lcs�rszer� rajzolatok az �br�n.

Teh�t a hegyekb�l, ill. f�ld alatti forr�sokb�l �sszegy�jtve a nedvess�get jut el a gravit�ci�s elven alapul�an a v�z a t�voli helyekre.
A csatorn�zott v�zv�teli lehet�s�g kik�sz�b�li az es�s �vszakhoz val� sz�ks�gszer� k�t�d�st, hiszen seg�ts�g�vel ak�r az �nt�z�st is eg�sz �vben megval�s�thatn�k, mert �lland�an szolg�ltatja a friss vizet. Nem eml�tettem m�g, de azt hiszem jellemz� az �p�tm�ny m�szaki sz�nvonal�ra, hogy az �p�tett h�l�zat �tszeli alulr�l a Ri� Nasca medr�t is, teh�t nemcsak egyszer�en egy lem�ly�tett, j�l kik�vezett, majd d�nt�r�szben befedett �reget kell elk�pzelni�k.

Vajon ki �p�thette ezt a mesteri alkot�st, mely �vsz�zadokkal l�trehoz�sa ut�n is – dacolva minden id�j�r�si �s geol�giai hat�snak – j�l m�k�dik? A vil�gh�l�n is igen kev�s az inform�ci� err�l a t�m�r�l, de n�h�ny v�lem�nyben megfogalmaz�dik, hogy a Chimu-birodalom m�rn�kei lehettek az elk�vet�k. Ezen er�teljesen elgondolkodva magam el� vettem a t�rk�pet �s az �si Peru kult�r�it bemutat� hatalmas atlaszt is. A Chimu birodalomr�l tudni kell, hogy az ink�k �ltal val� leig�z�sukig, teh�t mintegy 1100-1450-ig, az �n. ”k�s�i �tmeneti korszakban” �ltek �s m�k�dtek a Csendes-�ce�n melletti partszakaszon, a Cost�n. �k is magukba olvasztottak t�bb kisebb kir�lys�got, p�ld�ul a chancay-t, de a k�ts�gtelen�l fejlett f�mmegmunk�l�s, ker�mia �s textiltermel�s f�z�dik nev�kh�z. (Majd azt �rtam, hogy ipar, mert az ez id�szakban t�megess� v�l� ker�mia-haszn�lat jelent�s mennyis�gi n�veked�st id�zett el�, ugyanakkora t�rgyak min�s�g�t �s d�sz�tetts�g�t sz�nvonal�ban visszavetette!)
�k lettek volna? Az atlasz a birodalom d�li hat�r�nak elterjedts�g�t, azaz ter�let�t j�val �szakabbra jel�li, mint ahogy a csatorn�zott Nasca-fenns�k fekszik. Hi�nyzik legal�bb 300 kilom�ter a k�t ter�let k�z�tt.(a s�rga �s a z�ld ter�let - el�bbi a chimu birodalom, ut�bbi a Nasca vid�k)
Bisambr�ban – ezt a telep�l�st 1:2.500.000 l�pt�k� Magyarorsz�gon beszerzett �s eddig j�nak hitt t�rk�pem nem is ismeri -, �ll�t�lag nem is oly messze Nasca telep�l�st�l az Antonini m�zeum ter�let�n, az archeol�giai parkban megtekinthet� az �si �p�t�k �ltal h�trahagyott m�rn�ki l�tes�tm�ny egy darabja. De ett�l m�g mindig nem lett�nk okosabbak, csak azt l�tjuk, hogy minden�tt azonos technol�gi�val, j�l kik�vezett csatorn�kban folyik a magasabb ter�letekr�l az alacsonyabbak fel� eljuttatott nedvess�g.

Tal�n m�g az eddigiekn�l is �rdekesebb vonatkoz�s, hogy a csatorn�zott sivatagra utalnak egyes v�lem�nyek szerint a Nasca fens�k rajzolatai. Azaz megfelel� jelek jel�lik a v�zkiv�teli helyeket, a csatorn�k elhelyezked�st�t, stb. Ha ez �gy van, e gondolat messzire vezet. Mert akkor a j� chimu szakiknak vagy partnereiknek kellett rendelkezni a k�z�pkorban rep�l� eszk�z�kkel, amelyekr�l �ttekintve a terepet meg�llap�thatt�k, hol kell/lehet – esetleg – lesz�llniuk v�z�rt. Vagy hol nem szabad lesz�llniuk, mert ott csatorna h�z�dik.
Folytathatjuk a tal�lgat�st, de ennek nincs sok �rtelme. Miel�bb sz�ks�ges lenne a csatorn�k �p�t�s�nek – a tal�lgat�sokn�l - pontosabb idej�t meghat�rozni legal�bb r�diokarbonos elj�r�ssal. B�r ez sem precizi�s, de legal�bb hozz�vet�leges pontoss�g� lenne (bizonyos t�r�shat�rokon bel�l) az �p�t�s idej�t tekintve.

Ha ez megvan kiss� nyugodtabban d�lhetn�nk h�tra az emberi kult�ra m�ltj�t illet�en, ha ugyan a kapott �rt�kek belef�rnek a tudom�ny elfogadott id�rendj�be.
Ha meg nem, marad az agyonhallgat�s...